0
András Gerevich

Az én New Englandem

A házak öregebbek, mint maga az ország.
De itt, az erdőben, azt sem tudom, hogy ország ez.
Nem akarok újságot olvasni, csak regényeket.
Futás közben figyelni a mókusokat,
érezni az étel ízét, amit eszem,
frissen ébredni és lassan élni filmekben es könyvekben.
Sokat tenni, es mégis lassan élni, egyszerűen.
Az erdő a kortól független, itt még megvéd,
nincsenek nagyvárosok, ipartelepek,
csak autó, email, shopping center – a kényelem.
Nincs Trianon, nincs Holocaust. Nincs történelmem.
Nem az én őseim írtottak az indiánokat, a feketéket.
Meseország. Csak nekem.

András Gerevich

New England
My New England 

The houses are older than the country,
but here in the woods I'm not sure: is this a country?
I don't feel like reading newspapers, only novels.
I feel like watching squirrels as they run,
sensing the taste of the food I take,
waking briskly and living slowly in films and books.
I feel like doing a lot and yet living a slow simple life.
These woods are unchanged by the times, they protect me, there are no vast cities, industrial complexes
only cars, email, shopping centres — comfort.
There is no Trianon Treaty, no Holocaust. I have no history.
It is not my ancestors that killed the Indians and Blacks.
It is Fairyland. To me.

András Gerevich

Постави коментар Blogger

 
Top